Elveszítettem a csendet

Elveszítettem a csendet

Biztosan tapasztaltad már, hogy nincs itt a csend a napi életed közepén. Ez azét van, mert nagy valószínűséggel a csendben-ülést az elméd egy tárggyá, egy dologgá alakította, ami egy bizonyos meditációban, testhelyzetben, esetleg egyes találkozókon, mint például szatszangon történik.  Fel kell ismerned, hogy Te vagy a csend.

Az elme könnyen összeköti az egyes tapasztalatokat és így azt gondolhatod, hogy a csend annak az okozata/eredménye volt, hogy együtt ültünk. Az igazság pont ennek az ellenkezője. A csend az oka mindennek, az alapja! Ezt felismerheted mindenhol és mindenben. Hogyan?

Tehát amikor jönnek az érzések, a félelem, a düh, vagy épp ahogy a világ rádtámad. Abban a pillanatban kérdezd meg magadtól: A csend elment-e valahova is?

Ahelyett, hogy az elmédben lefolytatnád a nagy vitát, hogy vissza kell ülnöd gyorsan a meditációs székedbe, vagy el kell menekülnöd a rádtörő dolgoktól, vagy analizálni kezdenéd: miért jön ez még mindig rám, miért nem tudok mindig csendben lenni, mit csináltam rosszul...

Nagyon egyszerű, csak kérdezd meg magadtól: Elhagyott-e a csend? Itt van-e csend? Csak ellenőrizd le!

Az egész egy hibás felvetésen alapszik: Az elménk előre eldöntötte, hogy a csend már nincs itt, és elénk tárja az összes stratégiáját, hogy na akkor, hogyan szerezzük vissza AZT :) itt állj meg!

Az a hibás meggyőződés, hogy Te nem a csend vagy. Ezt az elme alakította hitet kell megkérdőjelezni!

Minden érzés, gondolat, történés alatt, minden magjában a lényed csendje van.

Ha még mélyebben meg szeretnéd ez vizsgálni, foglalj egy magánülést velünk, vagy tekintsd meg a következő eseményeket és az ingyenes meditációkat itt.

Iratkozz fel a levelező listánkra, hogy időben értesítést kapj újdonságainkról.